Ha a gép javasol valamit, és mi elfogadjuk: tudjuk-e, mire alapozta? És ha rossz döntés lesz
belőle, ki viseli a következményeit? A harmadik adásban Back Réka ezt kérdezi Fazakas Lászlótól.
László válasza rövid: a felelősség nálunk marad. Az adás arról szól, mit tehetünk azért, hogy
ezt a felelősséget vállalni is tudjuk.
Döntés volt, vagy csak ötlet? A cégvezető két megbeszélés között odaveti a kollégáknak, hogy
kérne egy kampánytervet, ami holnaptól fut. Hogy ez döntés volt vagy csak ötlet, azt egy jó
kolléga a hangsúlyból tudja. A gép ezt nem érzi. László ezért megtanította a rendszerét, hogy
ilyenkor kérdezzen vissza. A gép néha kíméletlenebb, mint bármelyik kolléga: „tegnapelőtt azt
mondtad, hogy ez A”, most pedig C-t hall ki abból, amit mondtál. László szerint ettől jobb főnök
is lehet, mert szembesül vele, hányszor bánik így a saját kollégáival.
Kilenc nap döntés nélkül. Egy másik rendszer két óra beszélgetés után megálljt parancsolt: a
beszélgetés kilenc napja tart, és egyetlen döntés sem született. Közölte, hogy több lehetőséget nem
sorol fel: „valamit döntsünk el, mert ez így nem fog menni.” Erre László tanította meg a rendszert: egy ponton
figyelmeztessen. Ehhez viszont felhatalmazás kell, olyan, amilyet a Keresztapa ad a
consiglieréjének. Egy jó Keresztapa azért alkalmaz ilyen embert, mert ő sem tévedhetetlen.
Döntési napló. László évek óta diktafonra mondja, mi alapján dönt: milyen adatforrásokat és
dokumentumokat használ, mi jár a fejében. Így a gép a végeredménnyel együtt a gondolatmenetet is
megkapja. Aztán vizsgáztatja a rendszert, ahogy a céhekben a mester a tanítványt: én ezt már
eldöntöttem, te hogyan döntenél? Amit a gép kihagyott, azt László pótolja; amit pedig nem kellene
figyelembe vennie, azt kiveszi.
A gondos gazda. László jogi diplomamunkája a gondos gazdáról szól. A római gondos gazda
ismerte a környezetét: a családját, a római államot, a természetet. László nagyapja még el
tudta mondani a városi unokájának, mikor kell vetni és aratni, mert benne élt abban, amiről
beszélt. A mai cégvezető specializálódott, és ezzel elveszítette ezt a kapcsolatot. Nehezen
mondja el egy kollégának is, mit csináljon, hát még egy agentnek. „Nem várható el az embertől,
hogy jó döntést hozzon, hogyha neki már nincs kapcsolata a környezetével.” A gépre ugyanez áll.
Az üres lap nem üres. Amikor megnyitjuk a ChatGPT üresnek tűnő lapját, az emberi történelem
jó részével vitázunk, csak épp kevésbé az európaival, és a legkevésbé a magyarral.
A nagy modelleket túlnyomórészt angolszász szövegeken tanították, ezért az alapbeállításuk nem
nekünk kedvez. László mérései szerint, ha a vallásról, az életről vagy a halálról kérdezzük
őket, az amerikai tankönyvekhez állnak közelebb. Legalább annyit mondjunk meg
nekik: „Ez itt nem az Egyesült Államok, itt nem angolul beszélünk.”
Írjuk le a sikertelen döntéseket is. Ha csak a sikereinket adjuk át, a gép azt sem tudja,
mit nem választottunk, és miért. Réka azt veti fel, hogy mutassuk meg a gépnek azt az utat is,
amerre végül nem mentünk. László szerint csak így lehet. Egy cég sokszor épp annak
köszönheti, hogy még életben van, ami nem sikerült. Ezt is le kell írni: miért gondoljuk
sikertelennek, és mit mondott róla a piac, a kollégák vagy a könyvelés.
Amikor a gép leszűkít. László akkor érezte, hogy a rendszerük igazán segít, amikor a
döntést arra a pár lehetőségre szűkítette, amik között van értelme választani. Megkérdezte
tőle, milyen esélyeik lennének az amerikai piacon. A gép visszakérdezett: milyen időtávban,
milyen kapcsolatrendszerrel, és kaptak-e már akár csak egy dollárt amerikai ügyféltől. Kaptak,
pár ezret. A végén oda jutottak, hogy vagy az időtávon kell változtatni, vagy a
kapcsolatokon, de úgy, ahogy László szeretné, nem fog menni. Hogy jól látja-e a gép?
„Annyira jó, amennyire betanítottam.”
A döntést én hozom. „A döntést nem a gép hozza, a döntést én hozom. Viszont az, hogy ő
mennyire tud jó környezetet adni nekem a döntéshez, azért meg én vagyok a felelős.” A gondos
gazda mai megfelelője az, aki legalább bizonyos pontokon végigkíséri a saját agentje fejlődését,
mert csak így tudja, milyen adatokból jutott el oda, ahol tart. Ezt semmilyen külső szabályozó
nem kényszeríti rá. Ahogy László mondja: jó gazda attól leszel, „hogyha törődsz vele”.
Kinek szól: cégvezetőknek, akik már hagyják, hogy egy AI-eszköz javasoljon nekik, vagy
döntsön helyettük.
Kinek nem: annak, aki azt várja, hogy a felelősséget majd átveszi a gép.
Amit holnap reggel elkezdhetsz
László tanácsai az adás végéről:
Kérdezd meg a gépet arról, amit egy juniornak az első napon megtanítanál. Mit tud a
magyar piacról, mekkora itt a vásárlóerő, kik a nagy versenytársak a szektorodban. Ha olyan
választ ad, amiért egy juniort is kirúgnál, ne bízz rá nagy döntést.Mondd meg neki, hol van. Ország, nyelv, időzóna. László mérései szerint magától nem
tudja, csak úgy csinál, mintha tudná.Tanítsd meg, hogy szóljon, ha valamire nem tud felelni. László már annak is örülne, ha
egy rendszer ki merné mondani: „Ilyen paraméterek mellett nem tudok jó döntést ajánlani
neked.”Új modellnél kezdd elölről az ellenőrzést. Két hét múlva a következő modell már
másként felelhet ugyanarra a kérdésre.
És egy szokás az adás elejéről: amikor döntesz, mondd diktafonra, mi alapján döntöttél. A gép
így a gondolatmenetedet is megismeri.
Fejezetek
Az időkódok a végleges vágatra átszámolva.
Hol találkozunk
Internet Hungary, október 6–7. László a 7-én ad elő.
Digital Cube Conference, október 15., 9:15–9:55 — Mi a baj ezzel a fiókkal? – építs
rendszert, ami helyetted válaszolDCC-workshop, október 21., 13:30–17:30 — Claude Code PPC és SEO folyamatok építésére,
négy óra gyakorlat.
A következő adásban
A 4. adás hamarosan jön.
Videón:
· Az előző adás: https://signals.arcanian.com/p/2-adas-mit-tud-rolad-a-gep
· Minden adás:
https://signals.arcanian.comk
